...
Vlastivedné múzeum v Galante

Népszokások - A tavaszi időszak (Feketevasárnap, Virágvasárnap)

Népszokások - A tavaszi időszak (Feketevasárnap, Virágvasárnap) 1

A múltban a téli időszak a hagyományos vidéki környezetben élő ember számára a rossz és sötét erők felerősödésének korszakát jelentette.

A múltban a téli időszak a hagyományos vidéki környezetben élő ember számára a rossz és sötét erők felerősödésének korszakát jelentette. Mivel az éjjelek hosszúak, a nappalok sötétebbek voltak , a népi elképzelések szerint a gonosz és tisztátalan erők aktívakká váltak, és megpróbáltak ártani az embereknek és a gazdaságuknak. Az idő előrehaladtával, a napok egyre hosszabbak lettek, és a jó kezdett győzedelmeskedni a gonosz felett. A fordulópontot a tavasz érkezése jelentette, mindenekelőtt a tavaszi napéjegyenlőség, amikor az emberek a jó győzelmét ünnepelték a gonosz erők felett, és lassan elkezdhettek felkészülni a következő, munkával teli mezőgazdasági évre. Pozitív jel volt az új növényzet virágzása, amely az új élet és öröm jelképe is egyben. A naptári év során tapasztalt szokások nagy része a mágiához vagy a jósláshoz kapcsolódott. A vidéki lakosság középpontjában az egészség, a család jövője, a szeretet, a termésbőség, az állatállomány ereje és termékenysége állt. Az emberek úgy gondolták, hogy ezeket a fontos szempontokat a tavaszi időszakban tanúsított magatartásukkal, tetteikkel tudják bebiztosítani. Ezért különféle szokások által próbálták elűzni a telet, valamint megidézni a tavaszt.A húsvéti szokások kezdete a Moréna megsemmisítéséhez kapcsolódott, amely a telet, a betegséget és a halált szimbolizálta. A Moréna egy női ruhába öltözött báb volt, amelyet a lányok elvittek a falun túlra, ahol elégették vagy a vízbe dobták. Mindkét elemnek - a tűznek és a víznek egyaránt - lelkileg tisztító jellege volt a népi kultúrában. A Moréna elpusztításával  szimbolikusan elűzték a faluból a halált, a betegségeket, a gonoszságot és a hideget. A Morénát általában a Feketevasárnapon égették el (Húsvétvasárnap előtt 2 héttel). A következő vasárnap ( Virágvasárnap) a fiatal lányok tavaszt hoztak a faluba. Ezt színes szalagokkal és tojásokkal díszített zöld gallyak jelképezték. A népi hiedelem szerint a zöld gallyak (nemcsak Húsvétkor, hanem Karácsonykor is) új életet jelképeztek, ezért a faluba hozták őket, hogy tavaszt, örömet, életet és energiát hozzanak. Ebben az időszakban nyílik a barka, amelyre különös figyelmet fordítottak. A templomban megszentelt barkának többnyire védő funkciója volt. A szántóföldeken leszúrták a földbe, de a házak belső terében is kitették (szent festmények, keresztek mellé, stb.), hogy védje a házat a villámoktól. Gyógyító mágikus erővel is rendelkezett.

A képeken egy kisgeszti népi együttes tagjai láthatók népviseletben, amint a Morénát vízhez viszik majd belehajítják. A fénykép 1973-ban készült Kisgeszten, és a Galántai Honismereti Múzeum archívumából való.

Hozzáadás dátuma: 29. 3. 2021 14:00
Legutóbbi frissítés dátuma: 29. 3. 2021 14:03
Szerző: Správca Webu