500 éves festmények a Galántai Honismereti Múzeumban

Az aktuális Kuffner báró műgyűjteménye c. kiállításunkban 4 db eredeti festményt állítunk ki, amely a diószegi kastély képtárát díszítették. A mi múzeumunk részére kivételes alkalom, hogy reneszánsz és barokk festmények láthatóak a kiállítótermeinkben, ezért erre a tárlatra kiváltképpen büszkék vagyunk.

A több mint 1500 darabból álló műgyűjteményt, amelyet báró Kuffner Károly felesége révén alapított és épített, majd fia, Raoul gyarapított, Szlovákia második legjelentősebb magángyűjteményének tartják. A kollekció magját barokk portrék, valamint angol, spanyol és flamand festők tájképei, zsánerképei, csendéletei alkotják. Ezen kívül szobrokat, faliszőnyegeket és értékes iparművészeti alkotásokat is tartalmazott.

A család a 2. világháború előtt Amerikába emigrált, és a műtárgyak szállításához az állami galéria által kiállított hivatalos engedélyre volt szükségük. Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején ezt Prágában intézték, de mire a szükséges iratokat megkapták, a határok módosítását követően Diószeg már a Magyar Királysághoz tartozott, s így az egész folyamatot meg kellett ismételniük Budapesten. Kuffnerék fizettségül értékes festményeket és plasztikákat ajándékoztak mindkét galériának.

Csehszlovákia szétesése után, amikor Prágából a Szlovákiához köthető műtárgyak egy részét áthelyezték a Szlovák Nemzeti Galériába, néhány Kuffner-gyűjteményből származó alkotás is Pozsonyba került. Közülük egy szobrot és négy festményt kölcsönöztünk ki és állítottunk ki aktuális tárlatunkon, természetesen szigorú biztonsági előírások betartása mellett.

Albert Bouts: Fájdalmas Krisztus (1500—1520)

Albert Bouts a korai németalföldi festészet képviselője volt. Műveire jellemző az élénk színek használata és a környezet részletes kidolgozása. Főként vallási tárgyú képeket festett és kisebb méretű alkotásaival vált ismertté. Keresettek voltak diptichonjai, amelyek a bal szárnyon Krisztus mellképét, a jobb szárnyon pedig imádkozó madonna alakját ábrázolták. Ebbe a témakörbe illeszkedik a pozsonyi kép is, amely valószínűleg diptichon lehetett, de csupán a bal oldala maradt fenn.

Ismeretlen közép-európai festő: Ecce homo (1470—1500)

„Íme, az ember!“ – latin kifejezés. Az Újszövetség szerint Pilátus e szavak kíséretében mutatott a meggyötört Jézusra mint emberi teremtményre, amikor az a sokaság előtt állt. A tömeg azonban elutasította számára a kegyelmet, és követelte a megfeszítését. A tövissel koronázott, megalázott, köpenybe öltöztetett Jézus-képnek a szavakba foglalása e kifejezés, amely a szenvedés és igazságtalanság jelképe is egyben. Az uralkodói jogarra való utalásként Jézus nádpálcát tart a kezében, és testét sebek borítják.

17. - 18. századi közép-európai festő: Mihály arkangyal (1700)

Az arkangyalok (főangyalok) a hagyomány szerint szárnyas teremtmények, Isten hírvivői. Mihály „Isten harcos angyala“, a mennyei seregek vezére, ő űzte ki tüzes karddal Ádámot és Évát a paradicsomból. Az ő feladata a Sátánnal való küzdelem, az emberi lelkek megmentése és Isten népének védelme. Épp emiatt alakját többnyire a gonosz ellen küzdve, lángpallossal a kezében ábrázolják. Attribútumai: kard, sisak, mérleg, gyakran páncélöltözet.

Jansz. Aert van Marienhof: Keleti férfi turbánban (1640)

A reneszánsz és barokk festészetben a néger, indiai, mór alakok a kompozíció állandó résztvevői voltak. Megtalálhatóak neves festők, pl. Rubens, Rembrandt repertoárjában éppúgy, mint a köréjük csoportosuló kisebb jelentőségű festőkében.

Jansz. Aert van Marienhof Rembrandt csoportjába tartozott. Az exotikus félalakot közeli portré stílusában ábrázolja félig kifordulva. A kompozíció dominánsan dinamikus maradt a férfi vállán átfutó drapériával, amely mintha megismétlődne a fehér turbán zseniális megformálásával. A művész nemcsak a színeket ragadta meg realisztikusan, hanem az anyagok különböző textúráját és mintáját, amelyet a köpeny redőin, a fülbevalón, a gyémánt brosson ill. a kard markolatán megcsillanó fény érzékeltetésével ér el.

A Kuffner-gyűjtemény sorsa az akkori politikai események miatt megpecsételődött: a család az Amerikai Egyesült Államokba menekült, és a műalkotásokat fokozatosan eladták. Megmaradtak azonban a leltári leírások a prágai és a budapesti galériában, az amerikai aukciós házak katalógusai, amelyekből következtetni lehet a gyűjtemény gazdagságára és sokszínűségére. Az egyes műalkotások, amelyek egykoron együtt díszítették a Kuffner-kastélyt Diószegen, ma különböző múzeumok, galériák és magánszemélyek gyűjteményeit gazdagítják.

Festmények: Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony – www.sng.sk

Kiállítás: Kuffner báró műgyűjteménye, 2021. szeptember 8. -- november 30.

Szerző: Pukkai Judit