Galánta, ahogyan már sosem fogjuk látni

Pekarovič György helytörténész vezetésével várostörténeti sétán vettünk részt április első vasárnapján, amely során megismertük Galánta régi arcát. Nagyon sajnáltuk a megsemmisített régi épületeket, de a 60-as években egyértelmű volt a terv: a szocializmus építői modern várossá akarták építeni Galántát és a mezővárosi arculatot teljesen megsemmisítették.

Történelmi képeslapokból választottunk ki 10 darabot, amelyek érdekes történettel rendelkező épületet, helyet mutatnak be. Facebook oldalunkon jelentettük meg napi rendszerességgel április utolsó napjaiban, s most ezeket a posztokat foglaltuk össze egy blogbejegyzés formájában.

A szöveget Pekarovič György Galánta régi képeslapokon c. könyve alapján fogalmaztuk.

A Fő utca látképe a város alsó végéről 1925-ben

A képeslap érdekessége, hogy látható rajta egy városi alkalmazott, az utcaseprő mindennapi tevékenysége közben. Mivel ez a város tisztaságát biztosító tevékenység elégtelennek bizonyult, a képviselőtestület 1936. május 30-án úgy határozott, mivel a város utcái tarthatatlanul porosak, 45 000 koronáért vesz egy öntözőautót. A testület 1936 februári ülésén határozott az előző évi túlórák jutalmazásáról: a két utcaseprőnek 200 korona járt.

Az állomási vendéglő nyári terasza 1907-ben

A vendéglőhöz nyáron a vágányok felől teraszt alakítottak ki, ahonnan jó kilátás volt az érkező és induló vonatokra. Kedvelt találkozó- és szórakozóhelye volt a galántai intelligenciának. A fényképész ilyen kellemes hangulatot őrizett meg az állomási vendéglő teraszán.

A város középső része - a felvétel 1912-ben készült, de 1927-ben ehhez a képeslaphoz újra használták és színezték

A két fiákeres biztosította a közlekedést a távolabb lévő vasútállomásról a városközpontba. A palotaszerű nagy épület a Kálisch család tulajdona volt. A házban kávézó működött, akárcsak ma a palota helyén lévő modern épületben.

Régi szolgabírói hivatal kertje 1929-ben

A szolgabírói hivatal régi épületéhez tartozott ez a nagy kert. A házban továbbra is a volt főszolgabíró, Jandly-Döbrentei Sándor lakott, aki a felvételen is látható, s aki kisebb képeslapsorozatot készíttetett saját céljaira.

A neogótikus kastély télen 1929-ben

A képeslap láttán úgy tűnik, hogy a fényképész várt egy kiadós havazás utáni szép téli napra. A valóságban azonban nem így történt. Egy korábbi felvételt használtak, amelyen erős színezéssel és a hóréteg hozzáfestésével igyekeztek fokozni a hatást. Ennek köszönhetően alakult ki a kastély tornyának és a park téli hangulatának romantikus látványa.

A város középső része 1931-ben

A képeslapokon jól követhető a közlekedési eszközök változása az elmúlt száz esztendő során. Az új közlekedési eszközök érdekeségüknek és korszerűségüknek köszönhetően hamar megjelentek a képeslapokon. A két háború közötti időszakban már gyakran feltűntek a képeslapokon az első autók is. Ezen a felvételen például az első galántai töltőállomás látható Kálisch Ignác boltja előtt.

A strandfürdő 1942-ben

A városi kavicsbánya helyén a gazdasági válság idején kezdték építeni a fürdőt, amit 1934. július 22-én nyitottak kmeg a nyilvánosság számára.

A megnyitóról így számolt be egy újságcikk: "A vasárnapi megnyitón pompás idő volt, csak este jött a nagy zápor, amely sokakat ott tartott a teraszon. Villany sem volt a zivatar miatt, mégis gyertyafény mellett késő estig ott szórakozott a jókedvű közönség. Galánta olyan strandfürdőt kapott, melynek csodájára fog járni a vidék, sőt Pozsony is."

A galántai Hitelintézet 1912-ben

A kupolás házon, amit Dr. Fuchs Ignác ügyvéd építtetett, az oromzatos utcai homlokzatán díszes kártusban a tulajdonos monogramja látható. A földszinten levő helyiségeknek a bejárata az utcáról nyílt, ezeket a hitelintézet bérelte. A Hitelintézet és a (ma is meglévő) Járásbíróság épülete között volt az első galántai gyógyszertár épülete.

A barokk kápolna 1913-ban

A Hétfájdalmú Szűz kápolna Galánta jelentős későbarokk stílusú építménye volt. A Fő utca, a Sellyei és a Szeredi út kereszteződésében állt. 60 évvel ezelőtt ideológiai okokból lebontották. Állítólag "akadályozta" a forgalom fejlesztését. A város ezzel értékes műemlékkel lett szegényebb.

A város felső vége 1937-ben

Az előtérben lévő emeletes épület a Tátra Hotel. A következő emeletes épületben a Kölcsönös Földműves Pénztár adott otthont. A harmadik emeletes épületben 1909-ben kezdte meg működését az első galántai mozi (akkoriban Elektro-Bioskopnak mondták).

Képek: történelmi képeslapok a Galántai Honismereti Múzeum gyűjteményéből

Szöveg: Pukkai Judit -- Pekarovič György: Galánta régi képeslapokon c. könyve alapján