Hímes tojások és megannyi változatuk

A tojást már a kereszténység felvétele előtt is az élet és az újjászületés szimbólumaként tisztelték, és a tavasz érkezéséhez kötötték. Emellett a szertartásokban is fontos szerep jutott neki: biztosította a termények fejlődését, a család gyarapodását, de az első kiszántott barázdába is tojást dobtak, vagy a házakban, az épületek alapzatában helyezték el. Már a tojásba vésett ornamentumok egyes elemei is jelképeztek valamit, általában védelmező, kultikus jelentést hordoztak.

Keresztény hagyomány szerint a húsvéti ételeket kosárba tették, húsvétvasárnap a templomba vitték és megszentelték, s ilyenkor a kosarakba tojás is került. A szigorú böjti időszak alatt ezt az ételt sem volt szabad fogyasztani, böjt után azonban a tojás az ünnepi asztal egyik fő étkének számított.

Gyűjteményünkben sokféle díszítési technikával készült hímes tojás található. A kiállított húsvéti tojások közül némelyik pulyka-, lúd- vagy kacsatojásból készült, mert nagyobbak a tyúktojásnál, és nagyobb rajtuk a díszítésre alkalmas felület is. Pulyka-, illetve kacsatojásból készültek pl. az ún.  csipkemintás tojások, amelyeket viaszolással, színes festékszóróval és akrilfestékkel dekoráltak tovább. A csipketechnika nagyfokú türelmet és kézügyességet igényel, mert mindkét fajta tojáshéj igencsak törékeny.

Reményeink szerint a hímes tojásokkal teli vitrin nem csupán gyönyörű esztétikai élményt nyújt, de eszünkbe juttatja húsvét ünnepének fő üzenetét is, mely szerint az élet erősebb a halálnál.

Fehér pulykatojásból, csipkemintával díszített hímes tojás, fehér viaszolt virágmintákkal kiegészítve.

Szív alakú és lyukacsos csipkemintával dekorált, festékszóróval bevont pulykatojás, a virágmintákl fehér viaszkréta és méhviasz keverékéből készültek.

Csipkemintával díszített kacsatojás, a furatok kétféle nagyságban készültek. A sárga festékszóróval bevont tojásra akrilfestékkel festettek virágokat, a furatok kontúrjait fehér zsírkréta és méhviasz keverékével rajzolták meg.

Szöveg: Mgr. Zuzana Felcanová, PhD.