Menu
...
Vlastivedné múzeum v Galante

Éremkiállítás a páncélteremben

A Galántai Honismereti Múzeum épülete takarékpénztárként épült 1905-ben. Ennek okán az épületben helyet kapott egy páncélterem is, amely értékmegőrzésre szolgált. 1990 után a múzeum vette birtokába az épületet és a páncélterem múzeumi raktárként funkcionált. 2019-ben ez a terem felújításra került és egy új pénztörténeti kiállításnak ad helyet.

SZEREDI ÉREMLELET A KORONA-PÉNZRENDSZER IDŐSZAKÁBÓL

1975-ben a Szered IV. lakótelep építése közben 517 darab, I. Ferenc József (1848 - 1916) császár korából származó arany- és ezüstérméket találtak egy tejes csuporban. Ez az egyik legjelentősebb lelet a korona-pénzrendszer éveiből. Az érméket egy ismeretlen szeredi lakos rejtette el. A 19. század végétől Szeredben és környékén fellendült a kézművesség, az ipar és a kereskedelem. Akkoriban több üzem alakult a városban, megnyílt a cukorgyár, a glettgyártó-üzem, és malom is működött a településen. Előfordulhat, hogy az érmék tulajdonosa is ezen ágazatok valamelyikében tevékenykedett.

A koronát az 1892-es osztrák–magyar pénzreformmal vezették be. Az alapegység az arannyal bevont korona lett, 1 korona 100 fillérből állt. 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a korona volt a hivatalos fizetőeszköz. Az érméket különböző pénzverdékben készítették, a bankjegyek kibocsátója azonban közös volt (Osztrák-Magyar Bank). Az érmék két pénzverdében készültek:

  1.  Bécsben – itt az ún. osztrák típusú“ érmét gyártották, verdejelölés nélkül
  1.  illetve Körmöcbányán – itt készült az ún. „magyar típusú“ érme, K.B. megjelöléssel

szeredi kincs

A  SEMPTEI  VÁR ÉREMLELETEI

A Semptei vár 1984-től 1993-ig zajló régészeti feltárása során több mint 500 pénzérme lelet került elő. Az ásatás vezetője Mgr. Ižóf József volt. Ezen a kiállításon elsősorban közép-európai veretek kerülnek bemutatásra. A legrégebbi kiállított érmék a 14. századból származnak. A szórványleleteken kívül előkerült néhány több darabból álló kincslelet is. A leggyakoribb leletek a 16 – 17. századi dénárok voltak. A ritka leletek közül említést érdemelnek pl. a Korvin Mátyás korából származó dénárok, vagy egy 17. századi nürnbergi bárca. A nagylétszámban előforduló érmék szorosan összefüggenek az ún. Cseh úttal, amely  fontos kereskedelmi útvonalnak számított és érintette Semptét is.

 

semptei ermek