Vlastivedné múzeum v Galante
Hlavná 976/8,
92401 Galanta
Telefon: +421 31 780 55 35
e-mail:info@muzeumgalanta.sk
web: www.muzeumgalanta.sk
A népi kultúrában a tojásnak szimbolikus jelentése volt. Az újjászületést, az új életet, az élet körforgását és a tavasz érkezését jelképezte. A tojás, mint jelkép összefüggött a kisállatok kikelésével a tavaszi időszakban. A tavaszi szokásokban a tojás Szlovákia egész területén használatos volt, a jó termést és egészséget, vagy a termékenységet biztosította. A különböző technikával díszített tojások a legények jussa volt a lányoktól húsvéthétfőn. A keresztény hit szerint a hímestojás Jézus Krisztus feltámadását jelképezi. A hagyományos népi kultúrában a tojásokon a díszítés a mágikus szerepüket erősítette.
A népi kultúrában a tojásnak szimbolikus jelentése volt. Az újjászületést, az új életet, az élet körforgását és a tavasz érkezését jelképezte. A tojás, mint jelkép összefüggött a kisállatok kikelésével a tavaszi időszakban. A tavaszi szokásokban a tojás Szlovákia egész területén használatos volt, a jó termést és egészséget, vagy a termékenységet biztosította. A különböző technikával díszített tojások a legények jussa volt a lányoktól húsvéthétfőn. A keresztény hit szerint a hímestojás Jézus Krisztus feltámadását jelképezi. A hagyományos népi kultúrában a tojásokon a díszítés a mágikus szerepüket erősítette.
A hónap műtárgya egy kifújt tyúktojásból készített hímestojás. Piros színű és batikolással készült a díszítése. A néphitben minden színnek meg volt a szimbolikája. A piros szín a szenvedélyt, a szeretetet, a tüzet, de a haragot is vagy a vért, mint az életet adó folyadékot, jelképezte. A piros színnek emellett védő szerepet is tulajdonítottak. A batikolás a tojásfestés ősi fordított technikája. Először viasszal megrajzolták a tojás felületére a mintákat. Utána bemártották a festékbe úgy, hogy a festék a tojás egész felületét, a viasszal fedett felületeken kívül, jól befedte. A múltban a mintákat méhviasszal rajzolták meg, a 19. század végétől kezdték helyette a parafint használni. A hímestojás a múzeum gyűjteményébe 1973-ban került. Ugyanabban az évben készítette a németgurabi rajzoló és hímzőasszony, a népművészet mestere Katarína Brinzová.