Női alsó ing

A szántóföldeken a munka megerőltető, időigényes és gyakran piszkos volt. A gazdagon díszített ruházati darabokat a munka során bepiszkolták, átizzadták, tönkretették volna. Ezért a mezőn egyszerű, vagy csak gyéren díszített kendervászonból, a 19. században már gyári pamutos vászonból is készült ruhákat viseltek. Munkaruhaként szolgálhatott az ünnepi viselet öregebb, kopott darabja is. A munka során viselt öltözetet leginkább az alapruhadarabok alkották. A férfiak gatyát vagy nadrágot, inget és kiegészítőket – kötényt, kalapot viseltek. A nők öltözete hosszú vagy rövid ingből, szoknyából, kötényből és kiegészítőkből – főként főkötőből és fejkendőből állt. A hónap műtárgya egy női alsó ing, amelynek a felső részét fehér gyári készítésű vászonból varrták meg. Az elülső részén a nyak alatt négy gombbal gombolódik. A második gomb alatt piros pamutfonállal keresztszemes öltésekkel NE monogram van kivarrva.  A gombolás, a nyakkivágás és az ujjak szélét rávarrott fehér gyári szegőszalag díszíti. Az ing alsó, szoknya része házi szövésű kendervászonból készült, mégpedig két szélből, amelyeket a szoknya oldalán trapéz alakú részek egészítenek ki. Ezt az alsó inget munkanapokon viselték. Ünnepeken felső szoknyát és kabátkát vettek rá. A tárgy a múzeum gyűjteményébe Alsószeliből 1975-ben került.